NBA Live 2005
Agitor 2005.05.19. 15:11
NBA Live 2005
|
Előljáróban azzal kezdeném, hogy 1998-ban találkoztam először az NBA virtuális formájával. Mai szemmel nézve kicsit gagyinak tűnik az akkori játék, de volt néhány mozzanat benne, ami miatt nagy kedvenc lett. Tavaly az NBA 2004 elég nagy csalódás volt, úgyhogy kicsit félve töltöttem be az aktuális darabot. |
Első negyed |
A játék rövid töltögetés után egy számomra nem túl átlátható menüvel fogad, ahol a szokásos opciókból választhatunk. Az irányítás beállításával el lehet vacakolni, személyes tapasztalatom viszont az, hogy a gamepad mindenképpen ajánlott a játékhoz, mert sokkal jobban lehet irányítani vele a játékosokat. Az alapban felkínált grafikai részletességen is érdemes kicsit emelni (ha bírja a gépünk), mert az alap beállítás idézi a bevezetőben emlegetett '98-as kiadást. |
|
Második negyed |
Előbb-utóbb minden bizonnyal valamelyik meccsen találjuk magunkat, úgyhogy térjünk is át a játék érdemi részére. Az ingame grafika szerintem egész jóra sikerült, a parkett szépen csillog, a játékosok nagyjából felismerhetőek, még egészen messziről is. A grafikai motor egyedül a visszajátszásoknál és a lassításoknál gyengélkedik kicsit, ilyenkor előfordul, hogy játékosunk egyszerűen áthúzza a kezét a gyűrűn, vagy a parkett felett 5 centivel rugaszkodik el. Ezek persze apróságok, de mégis elég illúzióromboló szerintem. Ami még javulás az elmúlt évekhez képest, hogy végre a játékosok nem ugyanolyan cipőben játszanak. A közönség ábrázolása a legrosszabb rémálmainkban jön elő, rémes kétdimenziós papírarcok tapsolnak a pálya szélén. |
|
Harmadik negyed |
A grafika mellett a másik legfontosabb része a játéknak a mozgás. Ezen a téren szerintem sokat fejlődött a játék. Végre nem lehet irreális freestyle mozgásokat csinálni a magas emberekkel, az irányítók pedig nem a legnyakatekertebb passzokkal operálnak, hanem úgy tesznek, mintha tényleg mérkőzésen lennének. A betörések is gördülékenyebben mennek, főleg az élőben is atletikus játékosok esetén. Támadásnál és védekezésnél a játékosok jól helyezkednek, reális, hogy a gyengébben védekező csapatok (pl. Wizards) kicsit fejetlenül alkalmazzák a zónát, a jól védekező csapatok ellen (pl. Pistons) meg fogunk izzadni, mire összehozunk egy-egy kosarat. Érdemes egyébként védekezésnél meccs közben többször is taktikát váltani, mert könnyen összezavarhatjuk vele az ellenfelet (pont mint a valóságban!). Ami viszont a szégyen kategóriát súrolja a játékban, az az üresben eldobott (open) labdák esete. Egyszerűen irreális, hogy üresben eldobott tripla 90%-ban nem megy be, még jó triplázók esetében sem. Én elhiszem, hogy az NBA-ban mindenki megszokta, hogy kapja a könyököst meccs közben, de azért ez kicsit nevetséges. Hasonlóan "remek" megoldás, hogy ha a festett területben cselezni próbálunk, akkor az esetek nagy részében támadó szabálytalanságot fúj a bíró. A bíró amúgy egész jól dolgozik, és a szabályokat jól alkalmazza a program. |
|
Negyedik negyed |
A körítés és az extrák maradtak a végére. Az All Star gála jó ötlet, végre lehet hajigálni a triplákat, zsákolni, MVP címre törni, és minden egyebet. A tripladobó versenyen elég esetleges a győzelem, általában a ritmusérzékünkön múlik minden. A zsákolóversenyen sikerült egy-két hajmeresztő mutatványt bemutatni, gyakorlással bármit előhozhatunk. A kommentár nagyon jó, még arra is figyelnek, ha éppen meccs közben váltunk taktikát, és érdekességeket is hallhatunk a játékosokról. A zenét sokan szídták, kevesebben dícsérték; összességében egy gyenge közepes, akinek nem tetszik az kapcsoljon be valami mást:). Amit hiányoltam, az még a régebbi részekben megszokott half-time show; ezzel óriási ziccert hagytak ki a készítők! |
|
A lefújás pillanata... |
Összességében a tavalyi részhez képest van előrelépés, az EA kitett magáért. A grafika, a mozgás, a taktikai lehetőségek és az All Star gála mind-mind nagyon jól sikerült, a pár említett negatívum felett pedig próbáljunk szemet hunyni. A játékot 95%-osra értékelném. |
|
|